Az élet mintha megsűrűsödött volna körülöttünk, elzsírosodik és lassan megfolyt, mint az ereinkben lerakodott feleslegesen felhalmozott mész, zsír. Szemérmetlenül beszélünk pénzről …szexualitásról, visszafogottabbak vagyunk saját belső világunk feltárásával, szégyeljük érzéseinket, a bennünk lejátszódó folyamatokat, mintha titkolnunk kéne, milyenek is vagyunk, milyen amikor szeretünk, értünk, látunk és hallunk. Álarcokat viselünk, és váltogatjuk, mikor mit várnak el tőlünk. Nem lenne egyszerűbb őszintén, sallangok nélkül élni? Sebeszhetőbb az ember ekkor, igaz, de amikor a tükörbe néz, azt látja amit mindig is szeretne, tündöklő tekintetű szeretett és szeretni tudó emberi lényt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: