Szóval … kértem egy férfit, olyat aki talán csak ezer ember közül EGY képes lenni. Na brávó!
…elképzeltem …egy távoli kis országban, ahol mindig meleg van és a Nap hétágra süt éldegél Tündérkirályfim, aki egy unalmas délelőttön jelzést kap, indulnia kell várnak rá. Jönne Ő gondolat szárnyán, a szélnél is gyorsabban, nem holmi látomás kell, Ő kell testestül lelkestül.
Nagy munkába kezd, repülőgépe van, évekkel ezelőtt kész lett már vele, de arra nem gondolt, hogy valaha használni is fogja, ezért neki állt most ásni, repülőgép felszállópályát. A meleg izzasztotta izmos testét, a forró napsugár perzselte bőrét, de Ő akarta, és tette a dolgát, harmadnapra készen lett. Elindult, hosszú út állt előtte, de szíve tele volt reménnyel, hogy várják, hosszú ideje várt arra, hogy valakit szerethessen, mert úgy érezte sokkal inkább fontos, hogy szerethessen, mint, hogy szeressék, hiszen elfogadni egyszerűbb, mint adni.
Hosszú út, hosszú az idő amíg megérkezik, és még hosszabb az amíg képesek leszünk egymást megszelidíteni és feltétel nélkül szeretni. Elfogadni a szeretetet és megérni azt a csodás érzést, hogy szerethetünk.
http://www.youtube.com/watch?v=tUjaCyajRR4
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: