Hétvégi bevásárlás után a barátnőmmel az áruház parkolójába nevetgélve pakoltuk a csomagokat. Majd egyszer a sötétben egy meleg, bársonyos, bár roppant félénk hang hallatszott.
-Elnézést ….
A hang irányába fordultunk, egy fiatal lány volt, aki zavartan álldogált mögöttünk, csokoládé barna szemeit lesütve.
-Elnézést …visszatolhatnám a kocsit.
-Persze, persze.
Felgyorsultak a mozsulataink.Lecsendesedtünk.
-Segíthetek?
-Nem, megoldjuk.
Állt és várt, alázatosan.
-Készen is lennénk.
Engedtük ki kezeinkből a bevásárló kocsit.
-Köszönöm szépen, szép hétvégét kívánok, Viszontlátásra.
Átengedtük a kocsit neki, 100 forint volt benne és cserébe alázatot tanulhattunk Tőle.