Anyukám eddig teljes normálisnak tűnt, tartással teli, hisztérikus vízöntő asszonyként élte a mindennapjait. Majd tavaly nyáron beköszöntött az életébe A KUTYA. Csupa-csupa nagybetűvel és elindult az őrület. Megőrzésre kapta, nevelgette, tanítgatta eleinte lelkiismerettel, majd elindult a szerelem őrülete.
Történetek A KUTYÁRÓL és hű (átmeneti)GAZDÁJÁRÓL:
10 óra. Rendes kutyának tízóraiznia és uzsonnáznia kell!
-Éhes vagy?
-Nem. – feleltük kánonba.
-Egyen valaki egy banánt …A KUTYÁNAK tízóraiznia kell, banánhéjat!
A KUTYA pontban a déli harangszókor kapott ebédet, gondosan kimért, csúcs szuper kutyatápot. Fél óra késéssel érkezett haza a délelőtti nagy sétájából A KUTYA.
-Most nem is tudom ebédet vagy vacsorát adjak ennek a szerencsétlennek.
Ő az , akit ki kell rimánkodni az utcára, szinte soha nem mozdul ki otthonról.
De ugye A KUTYA ..
-jaaaaaj elmentem a városba A KUTYÁNAK keféért … mert mindig olyan kesze – kusza a szakálla.
-Nahát ez A KUTYA nagyon okos, beszaladtam pisilni és mire kijöttem a pokrócát a napsütötte betonra húzta …pont erre gondoltam.
-Szerintem egy gondolatolvasó, vagy médium! – feleltem.
-Olyan vagy, mint Apád.
-Ez A KUTYA felvette Apád szokását, amikor elvégezte a dolgát, újságot vitt a kupac mellé!
-Anya, ez A KUTYA sosem volt a lakásba, honnan tudná?
Ez cseppet sem volt lényeges.
Apukámon is kitört a kutyaláz, egy sokkal finomabb változatban.
Ő fél ötkor kelt, hogy még hajnalba megfutassa A KUTYÁT. Együtt olvastak újságot, hogy a behemót állat az ölében ült, naponta órákat labdáztak, este amikor vacsora után elaludt, képes volt az ölébe becipelni.
A KUTYA nem olyan rég hazaköltözött, azóta gyász van. A szüleim sosem mennek sehova, főleg nem ünnepekkor. Most igen. Kutya látógatóba.
Ellőtte gondosan bevásároltak a KUTYA UNOKÁNAK, táp, nasi, labda és nem felejtették otthon A KUTYA kedvenc horgász székét sem, ami biztosan úgy hiányzott már neki.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: