...szőkített nő ...

 Igaz kicsiÉN lehetne vékonyabb, törékenyebb és talán szentimentálisabb
is, de imádom amilyen és ahogyan gondolkozik, cselekszik és újra éled.

 Nincs
annál rosszabb, amikor azt hazudják, hogy fontos vagyok és tudom, hogy
ez nem igaz, de az a tény szomorít el, hogy nem nekem hazudsz, hanem
önmagadnak.

 .…hogy mindig van egy fontosabb ember, akire érdemesebb figyelni.

 …. hogy milyen kurvára egyedül is vagyok, de egyetlen lény van még,
aki rám figyel, az maga a jó Isten, mert megajándékozott egy
parkolóhellyel pont a bejárat előtt, így azt a nagyobb mennyiségű ételt,
amit anyukám főzött nem több kilométerről kellett felhurcolnom.

15 centi felett minden centi ajándék, tarom én, ezért az
átlagon felüli vibrátor rögvest legalább 5 centi ajándékkal érkezik az
életedbe. Az eredetihez csak formájában hasonló, de színvilágában merőben
eltérő csoda, minimum fluoreszkáló, maximum világító, hangunk hívó szavára hol
létéről vidám füttyöt hallat, dupla tapsra fordulatszámot emel, szimplára azt
csökkenti. Önálló. Idomuló. Szófogadó. Bekapcsoláskor a „Szia, kis barátom!
Uhhh … játszunk ma is!  köszönéssel
illet, használat közben a  „Sikolts te
céda!”  vagy a „Te perverz állat, Te!” szófordulatot
használja. Búcsúkor megköszöni, hogy az Ő szolgálatait választottad.

Amikor bocsánatot kérünk 
csak a legjobb számít, nem lehet félszívvel, őszintétlenül bocsánatot
kérni, mert az rosszabb, mint ha nem mondunk semmit, mert azt a másik fél
sértőnek, bántónak élheti meg. Ha valami rosszat teszünk, helytelent, direkt
bántó szándékkal, olyan mintha megfertőzzük volna kettőnk kapcsolatát. A jó
bocsánat ezért olyan, mint a célirányos antibiotikum kúra.

A rossz bocsánat kérés : „Sajnálom, hogy megbántottalak
azzal, amit tettem.” –  Itt érződik, hogy
„megváltóként” tündöklünk.

„Bocsánatot kérek, de neked is bocsánatot kell kérned tőlem.”
– itt bocsánatot követelünk, és nem kérünk.

Egy rendes bocsánat kérés: Helytelen volt, amit tettem. vagy
Rosszul esik, hogy megbántottalak. esetleg Hogyan tudnám jóvá tenni?

Akkor kérem  szépen…
újabb tréningbe kezdek. Megbocsátok magamnak, mert helytelen volt, amit tettem
(Úristen megint!) ez mérhetetlenül rosszul esik, de hogyan is tudnám ezt jóvá
tenni??

Csak úgy, hogy megbocsátok magamnak. Csodás ördögi körben
vagyok!

 Lány:Te Ilona pogácsáját szoktad sütni?
Anya (kissé ingerülten): Milyen Ilona? Milyen pogácsáját?
Lány: Horváth Ilona, ki más!

….mert ugye minden háztartásban kell lenni legalább egy Horváth Ilona szakácskönyvnek!

 Az élet és a művészet olyan titokzatosan keverednek, hogy nem tudni
mikor van vége az illúziónak, nem tudni hol kezdődik az igazi öröm,
bánat, könny és nevetés. Amikor rádöbbentem, szomorú lettem, most
könnyed vagyok, mert elengedtem.