… adnak a toalett papírnak női nevet? Szeretném, ha a papír gyártók gondolnának a szingli nőkre és gyártanának Béla, Károly, Bendegúz (stb) elnevezésű wc papírokat!
Esti beszélgetés
Anya: – komolyan szeretnék veled beszélni.
Voltéletem értelme elsápadt.
Anya: -Nyugi nem megyek férjhez és nem is vagyok terhes.
Voltéletértelem : – Sokkal rosszabb, mert biztos elutazol és akkor egy hétig Apának kell lennem.
Nekem a Balaton a riviéra!
Elkészült a kedvenc fonalamból sapka+sál őszre, annak ellenére, hogy a mediterrán névre hallgat én átkereszteltem Balatonra, MERT nekem a Balaton a riviéra ……
Olyan ….
…szerencsés lány vagyok, hogy vasárnap reggel egy sportóriás adonisz szájában turkálhattam, mert nekem ez a munkám!
Szeretem a bicikliseket és milyen aggódom értük!
Mielőtt bárki bármit mondana, írna vagy egyszerűen jegyzetelne kijelentem:
Szeretem a bicikliseket és mélyen aggódom értük!
DE
Reggel az autók között halált megvető bátorsággal közlekedő biciklisták a következő csoportba sorolhatóak be:
1. Profi sportoló, iszonyatos vádli, fenék és felszerelés, nem érdekli semmi és senki, teker!
2. Az egészséges vagyok, tehát kerékpárral közlekedem reggel , ezért teker, kicsit lassabban a profi sportolónál, viszont izzadságban úszik és minden piros lámpánál liheg, iszik, mocorog, és bőszen kilométerórát állítgat vagy fejben számol, hogy mennyi van még hátra.
3. Anya+gyerek vagy Apa+gyerek esetleg Anya+Apa+gyerekek. Erről nem nyilatkoznék, de csodás látvány, ahogyan Anya vagy Apa éppen átesik egy kisebb agyi infarktuson, mert a kurva kölök nem arra megy, amerre kéne.
4. A műkedvelő, aki teljes menetfelszerelésben, életét féltve, arcán a rettenettel városnéző körútra indul, lassan és bizonytalanul haladva az autók között, de amit leszáll nagyon magabiztossá válik és büszke, hogy Ő bizony teker!
Őket látva és velük közlekedve mély levegőt véve, hogy megnyugtassam magam elmondom a mantrám:
Szeretem a bicikliseket és mélyen aggódom értük!
ÜzenŐ
Ne légy türelmetlen,
Az idő pont oly gyorsan halad,
Ahogyan érkezik egy-egy sugallat,
Megérint, s tovaszáll,
Mire bármit is megfognál,
Már ködbe vész.
Ne siess, bármerre mész,
A jelek ott vannak veled.
Állj meg, s figyeld jelenedet,
Figyeld a jeleket,
Hogy követni tudd őket,
S hozzáigazítani cselekvésedet.
Most mész, mikor állni kellene,
S állsz, mikor menni kellene,
Figyelj kifelé és befelé,Mert az üzenet
Bárhonnan jöhet,
lehet egy véletlen eset,
Vagy őrangyalod küld jelet,
Bent szólal meg egy hang,
Vagy egy érzet,
Mert ő mindig segít neked.
de la Vega
Ma iszonyatosan szerencsés lánynak mondhatom magam, annak ellenére, hogy elaludtam, bő másfél órával később keltem, rohanás, kakaótlan, kávétlan, sminktelen reggel, de ezért lehettem szem tanúja egy beteljesült álomnak.
Késve érkeztem, így kénytelen kelletlen be kellett írni egy később kezdő műtőbe, tehát az elérhetetlen császár műtőbe kerültem, ahol egy igazi de la Vega gyerek született! Anya 39 éves magyar asszony, apa perui de la Vega vezeték nevet viseli, szerintem Zorro egyenes ági leszármattja! Gondolj bele kedves olvasó, mi kellett ehhez? Anya már talán rég feladta, hogy férjhez megy és gyermeke születik valaha és ekkor elindult a távoli Peruból egy fiatal ember, hogy meghódítsa Magyarországot, megtalálja álmát, ami talán Peruban rég elveszni látszott és akkor itt megtörtént a csoda! Szerelem, boldogság, gyerek és minden! Mennyi véletlennek kellett megtörténnie.
Ez úton üzenem az összes perui de la Veganak, hogy itt az ideje indulni, hogy megtörténjen itt is a csoda, valóra váljanak az álmaim!
Hétköznapi történet
Dorci: – Anya, hogyan mászik a hangya a második emeletre?
Anya: – Rengeteg kitartással.
Dorci rám mered, összeráncolja a szemöldökét, hatalmasra nő, szinte már félelmetes, majd megfontoltan egy jól irányzott mozdulattal kivégez.
– Látod, neked is ilyen kitartónak kellene lenned pasi ügyben!
Torony
Felmásztam a torony tetejére. A legmagasabb ponton álltam,
ahonnan rálátni eddigi egész életemre. Hegyek, folyók, városok, emberek, arcok,
fények. Meleg szellő fújdogált. Borzasztóan féltem, kapaszkodtam a torony
talajába és közben azon gondolkodtam, hogy hogyan válhatok szabaddá? Felmásztam
a tetőre, semmi nem áll köztem és a végtelen között.
Most pedig engedd el! – hangzott az ismerős hang lágy
dallama. Most hirtelelen, először zavarni kezdett. Miért nem lehetek csak
egyszer egyedül? Miért nem sajnálhatom magam csak úgy? Miért nem lehetek
szomorú? Miért kell mindig az éreznem, hogy meg akar menteni, legfőképpen
önmagamtól!
A nap a végéhez közeledik, itt az ideje, hogy valami
csodálatos dolog átváltozzon még csodásabbá. Engedd el és figyeld, ahogyan
feljönnek a csillagok, fenn az égen és odabent, legbelül. Csak engedd el. A
megoldás benned van, minden óhajod imádság, ahhoz, hogy valóra váltsd őket, el
kell engedned teljes szívedből. Bocsáss meg önmagadnak és engedd el! Meg kell
szabadulnod a felesleges önmarcangolástól, kétségektől a feleslegesen gyártott félelmeidtől!
Engedd meg magadnak és engedd el!
Ugorj! – emelte fel a hangját.
Gyűlöltem. Gyűlöltem, hogy erre kér. Gyűlöltem és féltem.
Félek a magasban. – gondoltam. Nem megy, soha nem ment. Nem akarom. Nem
kérhetsz erre.
Ugorj!
Engedelmeskedett a bennem élő robot, a sárkány rettegett, a
lélek szabadságra vágyott és a sárkány elszállt, engedelmeskedett a parancsnak.
A sárkány zuhant, a lélek repült!
Biztonságban vagy!
Megtetted és elengedted. – Megfogta
a kezem, hogy tudjam soha nem hagy magamra. – Ha leértél , menj és kezd el élni
a saját életed, méghozzá boldogan!
Éjjeli szösszenetek
Az éjszaka legpajzánabb jelenete volt, amikor sapka, maszkban a sebész a női öltöző felé osonkodott alsónadrágban, abban a reményben, hogy ott lel magára műtős ruhát.
Beteg: – Én itt szeretnék meghalni!
kicsiÉN:- Na én meg Thaiföldön egy szállodában.
