... van egy gyenge pontja. Én lassan két éve pakolom a munkahelyemen a toalettben gúlába a wc papírokat, mert szerintem így nagyon jól mutat. Ma kifakadtam és kitörtem. Nem igaz, hogy senki nem veszi észre, hogy gyönyörű piramisokba rendezem a wc papírt nap, mint nap!
Nagy röhögés és bevallották, hogy régóta gondolkoznak azon ki lehet ennyire mániás.
– Tudod, hogy mit szeretnék, Edina?
– Mit?
– Magam sem tudom!
Teljesen kivagyok …. És most tudod, hogy mi vagyok?! ….Ki az
vagyok.
– Elhagytam egy kiló kuszkuszt útközben hazafelé, tudod
mennyi az?
– Mennyi?
– 1 kiló!
Honnan tudhatná mi a csillag, ha soha nem beszélsz róla?!- vont kérdőre és nem mosolygott, talán először,mert érzékeltetni akarta mennyire mérges, hogy ennyi félelmet kreálok a semmiből. – Mindig várja, hogy megszólítsd, mert hiányzol, bármilyen hihetetlen,de szereti, ahogyan mesélsz, hiszen kinyitottál benne kapukat, amiket eddig nem értett, most sem – mosolyodott el – de már látja.Mesélj neki a csillagaidról, amiket jól ismersz, amerre már jártál, mesélj neki, ahogyan látod, mert az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagok, aki úton vannak, annak utat mutat és talán vezetőül szolgál, mások nem látják, csak a picinyke fényeket, Ők a tudatlanok, akiknek hiába mondod, hogy mennyi erő van, a halovány fényben, addig a pillanatig, amíg túllépve félelmeiken egyszer megérzik a csillag erejét, és bátortalanul megkérdezik: Csak ennyi kell hozzá? Bátorság csupán? Mit lát szerinted a csillagból az, aki csak a céljait kutatja? Aranyat, mert az Ő szemébe aranyból van, majd ha közelebb hajol, meglátja, hogy csupán egy áttetsző sárga üvegdarab, megérinti, kézben tartva semminek sem tűnik és akkor apró darabokra törnek, a csillagok hallgatnak. Neki egyedül lesznek mosolygó, néha nevető csillagai, hiszen minden csillagnak része vagy egy kicsit és amikor meglát, rájön neki van egyedül boldog mosolycsillaga nemcsak égen, földön is.
...sebességgel semmisítek meg már majdnem kész kötött ruhadarabokat.
Ma eszembe jutott, hogy néha úgy hiányzott a voltéletemértelmétől néhány dicsérő szó, hogy néha azt mondja egyszerűen: Szeretlek!, de Ő igazából nem a szavak embere, kifejezetten csak aggódni tud azt ugyan a legfelsőbb szinten.
Útban hazafelé egy koncertről, éh halál szélén, megálltunk egy gyorsétteremnél és akkor rám nézett, úgy, mint még soha, szeretet volt a szemében, lágyság és azt hittem menten elolvadok. Nyílt a szája és már hallottam is, ahogyan a rég várt becéző szavak elhagyják a száját. Ő akkor azt mondta: Sajtburgert kérsz vagy valami mást?
Tükör vagy!- mondta, – amiben a világ tükröződik vissza, mert csak a tükörképet tapasztalod. Sokkal jobban félsz a tükrön túli világtól, mert mi lesz ha a képek élnek, és nem pattannak le a tükörképről, ha meglátod a kép mögött a képet és tovább haladsz egyre mélyebbre, akkor eltűnik minden amitől féltél, mert már nem lesz helye a feltételezésnek.
Ha elaludtad a hajad, ne próbáld lesimítani, tedd huncutul kócossá az egészet.
