Szeretem a holdat nézni, figyelem hogyan váltakozik, különös vonzódás, amely már két éve tart, mindig új és újabb ötletekkel, hogyan ünnepelhetném meg, hogy megint kerek, hogy megint eltelt egy hónap és megint egy éjszaka, amikor bármi és semmi valóra válhat. Hajnalban, ahogyan próbáltam magamhoz térni, mert újra ünnep van és újra a teliholdhoz készülök, kérek én és felajánlok, mert bátor is vagyok, nem csak egy hétköznapi hős, megjelent Ő, a megfoghatatlan, ki tudja honnan múltból vagy jövőből? Mosolygott és bólintott jelezvén, hogy cselekedetemre áldását adja. -Tudod, ha ma éjjel kívánhatnék, az az lenne, hogy mindig tudd tartani a szemeidben a csillag fényét!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: