Két nap pakolás, éjjel nem alvás után vasárnap délben már türelmetlen, fáradt, nyűgös fájós lábú tündérlány voltam. Lerogytam a konyhabútorral szembe egy székre.
-Te Edina, ha kész lesz minden, meghívlak magamhoz, szembefordítjuk a székeket a konyhabútorral, pattogatott kukoricázunk és nézzük meredten a bútort! – majd hozzátettem, saját nevetésemben fuldokolva, mert már láttam a képet magunkról, hogy : -és ha jó leszel kapsz colát is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: