Bádogember

Havonta egyszer pénteken, általában és mostanában, csajos este van. Vacsizós, beszélgetős, csendesen mosolygós néha hangosan, röhögős … mert milyenek is a nők ha kirúgnak a hámból?!

Legutóbb kisEszti javaslatára, – akinek, az el kéne menni valahova mondatra felcsillant a szeme, hogy  tud egy tutit – mentünk el a Mostba. Eszter annak ellenére, hogy biztos volt, hogy egy ez nagyon jó hely, néha kétségeinek adva hangot, hogy biztos jó hely, már több mindenkinek tetszett. bíztunk benne. Tényleg jó hely! DE soha ne foglalj helyet a télikertben télen, mert az tulajdonképpen a nyári kerthelység fóliával leválasztva, hűsre való tekintettel felturbózva kültéri hősugárzókkal, ami ebben az időben, annyi, mint halottnak a csók. Megérkezvén annyira még nem is tűnt fel, hogy ez a hely, nem meleg, sőőőőőt! Bátran lekabátoltunk, elhelyezkedtünk és lelkes pletykázásba kezdtünk, amikor is feltűnt valami nagyon nincs rendben. Itt bizony hideg van.  Eszterünk menteni próbálta a Most becsületét, hogy legutóbb sokkal hidegebb volt kint, és akkor sem fázott a társaságából senki, sőt egy barátnője szoknyában ücsörgött. A tényen, hogy most majd megfagyunk nem változtatott ez sem. Lassan mindannyiunk visszavette a kabátját, vagy egyszerűen csak a hátára terítettet. Fáztunk, továbbra is. Kriszta törökülésben ült a pamlagon, mert szerinte, ha a lába melegedik, Ő sem fázik annyira. A pincérek álltak a hősugárzó alatt, melegedtek két rendelés között:.  –Olyan rohadt hideg van, menten szétfagyok! – mondták egymásnak. Ötleteltünk  nagykabátban, hogy hogyan lehetne még melegebb, és arra jutottunk, hogy megkérjük pincéreinket keressék elő a nyári takarókat a pincéből. Eleinte viccnek vették, majd a harmadik kérlelés után, szempilla rebegtetéssel spékelve, előkerültek a plédek. A szomszéd asztalnál ülő két fiatalember emiatt és a belső melegítésre használt pálinka mennyiségtől vérszemet kapott és követelt magának takarót. Egész jó idő lett. Vacsoráztunk beszélgettünk és sajnáltuk a pincéreket, akik fáztak, hogy jobb kedvük legyen és fűtse őket valami melegítették a bensőt valami erőssel, ettől édesen csillogott a szemük. Vacsora után feltűnt az is, hogyan lett a nyári kertből téli kert illetve, hogy a bádogembernek van szíve csak kővé fagyott! Néhány növény utalt arra, hogy ez egy kert, látszott az is, hogy sokkal jobban éreznék magukat a pálmaházban, de nekik ez jutott tűrik a hideget. A növények között ácsorgott díszletként a szegény bádogember, akinek valószínűleg volt szíve, csak melege nem, így hát nem tudott mit tenni ácsorgás közben megfagyott. A szomszéd asztalnál ülő fiatalemberek úgy gondolták megpróbálkoznak helyet találni, a meleg  étteremben, ami tömve volt, péntek este révén, de két hely csak akad még bármely asztalnál, így megleptek minket plusz két takaróval. mi pedig a lelkükre kötöttük, hogy ha üresedne valahol négy hely, gondoljanak ránk és megyünk. Tündérkirályfiak márpedig léteznek, ugyanis alig fél óra elteltével jött a követ, hogy mehetünk, van hely a melegben. Mentünk, bár kérleltek minket pincéreink, hogy maradjunk, mert milyen üres lesz nélkülünk a téli kert, de kérlelhetetlenek voltunk. Mielőtt elhagytuk volna a téli kertet egy meleg, füstös helyért gondosan betakargattam két pléddel a bádogembert a virágok között.