Bambusznád, mit forgat a szél …

A tai chi szerelem lett.Az első óra után a soha többet érzéssel jöttem el, de kifizettem a tanfolyamot, pénzkidobásnak tartottam volna, ha nem járom le  bérlet adta lehetőségeket. Majd új bérlet jött, majd új hely, egyre izgalmasabbnak tartottam már nem csak a mozgást, hanem a hátteret, a taot is.Könyveket olvastam  taoról, meridiánokról, akupresszúrás pontokról, mozgásról, filmek sokaságát néztem meg és küldtem át lelkesen a linkeket Krisztának, hogy Ő is lássa, ne csak én, milyen csodálatos dolog, amikor az ember összhangban használja testét. Ő nem volt olyan lelkes, szerinte elég megalázó dolog, hogy egy tíz év körüli húzott szemű kiskölök teljes természetességgel, lágyan, könnyedén végzi a formagyakorlatot. Majd a vágy, hogy megismerjük mi miért van, miért így és miért fontos mindezt beépíteni ezt az életünkbe hozta meg a döntést, hogy új Mestert keressünk. Két hónapos keresgélés után rá leltünk Fa Zhoura, akinek persze más neve van, megjegyezhetetlen, hisz kínai, de valahogyan szólítani kell, mivel ezt a szót gyakran használja a foglalkozások alatt, mert természetesen kínaiul tart órát, tolmáccsal fordíttat, lett Ő Fa Zhou, no meg persze én a Mulant is szertem!

Így most szombat délelőtt tájcsizunk. Fa Zhounak semmi kétsége, hogy itt lesz olyan, aki nem fog tökéletesen mozogni. Mindannyian kénytelenek vagyunk hinni neki. Bátorítva mosolyog, de előtte komolyan, szemöldök összehúzva magyaráz, ekkor félelmetesen hatalmasra nő a kis ember, majd összetöpörödik és megint mosolyog. Türelmes. Magyaráz, mert fontos, hogy egységbe lássuk a testet, szellemet. Megértsük mi miért van, miért így és ez miért jó nekünk. Fa Zhou a magyarázás hevében elejt egy-egy magyar szót: pl nagyon zsó, zsó, ügyes, ra   TA! Ez utolsó szó megértése kis időbe telt, szent meggyőződésem volt, hogy ez egy kínai vezényszó, majd rájöttem, hogy Fa Zhou egyszerűen felszólít: RAJTA!

Fa Zhou másodállása, hogy mester, egyébként szakács, így lett érthető, miért is hoz példákat a  szakácsművészetből, miért fontos, hogy a hónom alatt nem cipó, hanem zsemle van, miért pont a tésztadagasztáshoz hasonlítja a mozdulatot, miért éppen petrezselymet aprít. Minden órán tanít egy két kínai szót, majd visszakérdezi következő alkalommal, fontosnak tartja, hogy megismerjük a kínai orvoslást, nem doktorokat képez, egyszerű gyógymódokat mutat, mert Őt idézve: ” ne pocsékold el az időt, míg orvoshoz jutsz”!