<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>...szőkített nő ...</provider_name><provider_url>https://nmarti.cafeblog.hu</provider_url><author_name>nmárti</author_name><author_url>https://nmarti.cafeblog.hu/author/nmarti/</author_url><title>Az egom halála</title><html>&lt;P&gt;&nbsp;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: &#039;Times New Roman&#039;; mso-fareast-font-family: &#039;Times New Roman&#039;; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA&quot;&gt;Egyszercsak megértettem, hogy sorsom van és lelkem, senki sorsával nem közös, senki lelkével nem azonos, Isten része, Istentől származó, lelkem az ami engem jelent a világban, ami láttat, érezhetővé tesz. A lelkemnek útja van és vágya, ha elcsitítom az értelmemet, és befelé figyelek érzem ahogyan lángol, kitörni készül mint a láva, mely sokáig háborog a földben és egyszer útjára indul, erővel, utat tőr magának. A föld hagyja, tudja, hogy &lt;SPAN style=&quot;mso-spacerun: yes&quot;&gt;&nbsp;&lt;/SPAN&gt;kell az új, tudja, hogy hagynia kell, nem tiltakozhat. Mégis a felismerés mélyen megrázott, fájdalommal járt, de tudom, hogy a lélekből jövő fejhatás Isten elfogadása és végtelen szeretetének élvezése. Köszönöm.&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>