<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>...szőkített nő ...</provider_name><provider_url>https://nmarti.cafeblog.hu</provider_url><author_name>nmárti</author_name><author_url>https://nmarti.cafeblog.hu/author/nmarti/</author_url><title>Ünnepszoknya ....</title><html>&lt;p&gt;&nbsp;&lt;span style=&quot;font-size: 16px;&quot;&gt;..&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Times New Roman; font-size: 16px;&quot;&gt;.készülődik. Lassan, mert már elégedettség hiányában kétszer lebontottam. A fagyi gombócokra emlékeztető gombolyagok eszembe juttatták megboldogult gyermekkorom,&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Times New Roman; font-size: 16px;&quot;&gt; amikor kisdobossá, úttörővé avatódtam, mindig ugyanabban az egységes, ám mérhetetlen ronda szoknyában, az ünnepségeken minden második gyerek ájult ki a sorból, és a kemény, edzett lányok és fiúk jutalma a csatakiáltás majd a vigyáz állásban szózat dalolása volt.&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family: Times New Roman; font-size: 16px;&quot;&gt; Én a Hatvani István Általános Iskola II: Rákóczi Ferenc raj (azóta sem értem, hogy a tudós és a hős hogyan fért meg egymás mellett) valamelyik á osztály Őzike (semmi fantáziával nem bíró) Örs tagja voltam és büszke vagyok hogy az életemben 6 évig tartó&nbsp; mozgalomba soha, semmilyen tisztséget nem töltöttem be, bár az is lehet, ha elmaradnak a változások még sokra vihettem volna ...&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;center&gt;&lt;img src=&quot;https://nmarti.cafeblog.hu/files/gombolyag.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;/center&gt;</html><type>rich</type></oembed>