<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>...szőkített nő ...</provider_name><provider_url>https://nmarti.cafeblog.hu</provider_url><author_name>nmárti</author_name><author_url>https://nmarti.cafeblog.hu/author/nmarti/</author_url><title>Tanmese a 3 centis boldogságról</title><html>A királylány sok csalódás után bezárta a kastélya ajtaját, ha nem kellek neked, boldogtalan leszek egy életre. - gondolta és hozzákezdett évekig tartó önsanyargatásához.  Sokat sírt, szomorkodott, búslakodott . Magányos volt és élvezte, néha megpróbálta kinyitni a kastély ajtaját, de félt lenyomni a kilincset, félt, hogy elvész az ismeretlenben. Sokan kopogtattak a ajtón: Gyere ki Királylány, itt vár rád a Nap, a Hold, a Tenger, minden ami zöld és neked nyílt ma a kis virág a kastély ajtajában. Sírt tovább, mert boldogtalan akart lenni, ha boldog nem lehetett, mert az elképzelt élete nem teljesedhetett.

Amikor már megkopott minden körülötte, elfogytak a színek, nem volt több könnycsepp, úgy érezte elszáradt, belenézett a tükörbe és elszomorította a Királylány fakó önarcképe. Ez volt az ami erőt adott neki, felállt kinyitotta a kaput, behívta a Napot, a Holdat, az apró növényből fonalat font és kis virágot horgolt. Boldog volt végre!

Ma azt mondta a Királylány: Boldog vagyok! Ma tettem valamit. Horgoltam egy parányi virágot, csoda, hogy képes voltam rá ... és tudod a virág megmutatta, hogy nem várhatom a csodát, csinálni fogom ezután .

&nbsp;
&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;Igaz mese, igaz virága:&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://nmarti.cafeblog.hu/files/2012/08/2012-nyár-aug.-001.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-medium wp-image-663&quot; title=&quot;2012 nyár aug. 001&quot; src=&quot;https://nmarti.cafeblog.hu/files/2012/08/2012-nyár-aug.-001-300x200.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/a&gt;</html><type>rich</type></oembed>