http://www.youtube.com/watch?v=0opaKnhrk5I&NR=1
Az vagy ….
… amit megeszel olvasom a nagybetűs cikk kezdő sorát. Elgondolkoztam, és
arra jutottam, hogy akkor én most egy búzaliszt, ivóvíz, étolaj, cukor,
élesztő, zsírsav mono- és digliceridjeine, mono- és diacetil-borkősav
észterei, lisztjavító aszkorbinsav, enzim, étkezési só, vaníliás cukor,
aroma, színezék: kinolinsárga, narancssárga vagyok, egy szóval édes kis
KÜRTÖS KALÁCS.
Visszaszoktatás
Visszaszoktatom magam a főzésre, mert minden nyáron lázadok, először rendelek, majd össze, vissza, itt és ott eszem, esetleg mások főztjén élősködöm. DE tegnaptól újra főzök, mert vasárnaptól indul a “na de Anya” üzemmód. Már kicsit hiányzott … piac, beszélgetés, sorban ácsorgás, gondolkodás, matatás, mosogatás. A mai ebéd az intuícióra épülő, paradicsomos, mindent ami itthon van tészta volt. Csupa bűnös gondolat közepette készült. Holnap a tökfőzelék a la ez a nyár is eltelt, a nagy semmisem állapotban.
Szexuális zaklatás
Ma munkahelyi szexuális zaklatás szenvedő alanya volt szegény kicsiÉN. Hogyan is
nevezhetnénk, hogy ha az ártatlan aneszteziológus asszisztensnő ( ÉN )
a férfi öltöző ajtajában egy tökéletes, meztelen, férfi felsőtesttel
vitázik vérrendelésről?
Rend a lelke mindennek …
...de ez egyszerűen baromság, mert rendet raktam az íróasztalomon és most nem találok semmit.
Romantika
Reggeli.
Bundás kenyér.
Bugyuta, ám roppant szentimentális film, ahol az angol alfa természetesen Mr Darcy. A lány indiai, különleges, megfoghatatlan szépség, az igazi áldozat típus.
Szerelem. Tengerpart. Föld fölött sunhantak kéz a kézben és hirtelen egy lesből támadó, 100 tagú, kék tógás Godspell kórus dalra fakad.
Istenem …. hogy ez milyen spontán és romantikus volt.
Fülledt erotika…
.…amikor pihegve, félig kiemelkedve a vízből a magasba emeli a kezét és mosolyog.
Istenem ….
.…kérlek adj erőt, hogy bocsánatot kérhessek és megbocsáthassak magamnak.
Életfilozófia
Anyósom szerint:
Ma hosszú haj, holnap kokain.
Mi lenne ha?
Bevallom a ma estét vártam egész hétvégén. Megint megfeledkeztek rólam, kezdem megszokni és kezdem túlélni, mint mindent. Még mielőtt elmerültem volna a negatív gondolatokba, hogy csak akkor vagyok jó, ha jó kedvem van, akkor vagyok érdekes, ha képes vagyok segíteni, fogtam magam és elindultam csak úgy … moziba. Miért ne? Régóta készülődöm, de ezernyi kifogást keresve és találva napok óta itthon kuksolok, mert utálok egyedül moziba menni, mert mindenütt jó, de legjobb otthon, mert itt a biztonság, mert itt semmi nem fog történni. Napok óta fekszem egyik ágyról a másikra Edward Cullen történtébe elmerülve.
Szóval és tettel mozi lett belőle. Olyan igazi csajos este beülve kávézva bámulva az embereket, kirakatokat nézegetve, csajos filmmel, szipogva, könnyeket törölve.
Örülök, hogy így alakult. Jó volt, minden percét élveztem. Bár ez elkeserít, hogy élvezem a társtalanságot, mert beletörődtem.
Hazafelé gondolkoztam a film apropóján, hogy a “mi” és a “ha” milyen jelentéktelen szavak, de ha összetesszük és a mi lenne ha lesz belőle, mennyi értelmet kap ez a két buta szavacska …. mert mi lenne ha összenéznénk szombaton? ha együtt nevetnénk?
Mi lenne ha azon vitatkoznánk, hogy simogatsz vagy simogassalak? Mi lenne ha vita tárgya lenne a karamella vagy a csoki? Mi lenne ha egyszerűen csak holdfény fürdőznénk, holdfényolajjal kenegetnénk egymást?
Mi lenne ha?
Mi lenne ha?
Mi lenne ha?
